Újra a lesünknél

Most jött el az idő, hogy együtt is kimentünk Szász Laci barátommal a lesbe fotózni. Laci már többször mondta, hogy menjünk végre együtt is, de ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Az időpontot tudtuk volna egyeztetni, de nem csak ezen múlik a dolog. 11-12 órát kell eltölteni egy 2x1,5 méteres helyen úgy, hogy kijönni nem lehet. Ha belegondoltok, mi minden történik egy emberrel 11 óra alatt, akkor már tudjátok is, mire gondolok... :) No, sikerült, semmi probléma nem volt. Az idő nem volt rossz, de a szél úgy tombolt, hogy majd levitte a fejünk fölül a lest. Hajnalban érkeztünk, még sötétben. Egy bő fél órát dumáltunk a lesben a sötétben, terveztünk, agyaltunk, mit és hogyan majd tavasszal. Már kezd körvonalazódni egy új les terve és a helyszín. Lacinak fantasztikus gondolatai vannak, szerintem nem is gondol másra, csak a madarakra!:) Mikor elvettük a belső takarást az üveg elől, már egy egerész nagyban táplálkozott. Pedig még csak derengett a fény. Ez jó jel volt! Nem is unatkoztunk egy kicsit sem. 40 beszállást jegyeztünk fel, ezek mind egerészek voltak. Gatyás barátunk még nem jött közelebb, tartja a 30-40 méteres távolságot. Majd ha bejön a hó, akkor biztosan beszáll. Ő egy fiatal madár , még nincs tisztában az erejével, és tart a többi ragadozótól. Na jöjjenek a fotók!

A harcos. Köszönet, hogy a hét képe lehetett a birdphotography.hu-n!

Nem tudok mit írni ehhez a fotóhoz... Vagyis tudnék, de csak annyi: micsoda fények!

Egy kicsit fújt a szél...

Sikoly

Falánk egy jószág!

Egerészportré

Visszatekintés

Szeretem ezeket a madarakat

Ketten

Laci barátom adott címet a fotónak, mert ő is csinált ilyet: Szarkagyűrű

Zöldike

Ő a gatyás. Egy fiatal példány

Van, amikor nem is olyan egyszerű a landolás...

Nyugalom

Gatyás ölyv

Egerészölyv. Talán másodéves

Eltévesztették a beszállót:)

Szemtől szemben

Szép-szép-szép, mármint a madár:)

Ez a fotó már délután készült, itt is szépen alakult a fény

Egy kedves barátomnál Gyálon

Január első napjaiban volt egy kis szabadidőm. Kimentem Gyálra Bakó János barátomhoz, aki nyugdíjas földmérő. Nemcsak a szakmájában volt profi, hanem a fotózásban is. Nagyon régen csinálja már, legalább 30 éve, ahogy azt az elbeszéléséből tudom. Járt a világ eldugott részein és elképesztően jó életképeket készített. Az állam esett le, mikor megmutatta őket. Ezek még hagyományos filmes technikával készültek. Ha egyszer megengedi, szívesen bemutatnék párat. Most az unokáin kívül a madárfotózás a kedvence, az ő lesénél jártunk, ott készültek ezek a fotók.

Nagy fakopáncs tojó

Zöldike-leszállás

Szajkó

Nagy fakopáncs tojó

Harcosok klubja

A finom szotyit eszegeti

Vigyázat, légiveszély!