Egy kedves barátomnál Gyálon

Január első napjaiban volt egy kis szabadidőm. Kimentem Gyálra Bakó János barátomhoz, aki nyugdíjas földmérő. Nemcsak a szakmájában volt profi, hanem a fotózásban is. Nagyon régen csinálja már, legalább 30 éve, ahogy azt az elbeszéléséből tudom. Járt a világ eldugott részein és elképesztően jó életképeket készített. Az állam esett le, mikor megmutatta őket. Ezek még hagyományos filmes technikával készültek. Ha egyszer megengedi, szívesen bemutatnék párat. Most az unokáin kívül a madárfotózás a kedvence, az ő lesénél jártunk, ott készültek ezek a fotók.

Nagy fakopáncs tojó

Zöldike-leszállás

Szajkó

Nagy fakopáncs tojó

Harcosok klubja

A finom szotyit eszegeti

Vigyázat, légiveszély!

2012 első fotózása! Január 2. napja

Pár hónapja megtudtam egyik asztalos barátomtól, hogy nem vagyok egyedül a kerületben, aki asztalosként "másodállásban" természetfotózik! Pár utcára tőlem lakik egy Balics Gábor nevű srác, akinek szintén ez a dilije. Párszor beszéltünk és egyeztettünk egy közös fotózást. Készítettek a barátjával, Szalai Józsival (aki szintén nagyon profin űzi ezt a szakmát) egy igazán igényes erdei itató- és etetőhelyet. Madár van bőven, az egész éves etetésnek megvan a hatása. Azt sem tudtam, hova kapjam a fejem; támadtak minden irányból a madarak. Pár órát töltöttem itt és egy perc sem telt unalmasan. Köszönöm nekik ezt a nem mindennapi élményt! Remélem, lesz még lehetőség közös fotózásra!:)

Barátcinege

Kék cinege. Nagyon kicsi, örökmozgó madárka

A fészekrabló! Mátyásmadár vagy más néven szajkó

Csuszka

Megint egy szajkó

Meggyvágó. Nagyon erős csőre van, nagyobb méretű a cinegefélékénél. Elég erőszakos madár, olyan erős a csőre, hogy a meggymagot is fel tudja törni

Meggyvágó iszik

Micsoda fények voltak!

Kék cinege

Az itató víztükrének a fényei rávetülnek a madárra

Lapít a madárka!

Elérkeztem a 2011-es év utolsó fotós élményéhez december 31-e.

Az év utolsó napját is a lesben töltöttem, mert szép napos időt jósoltak. Be is jött, reggel már a napfelkelte is gyönyörű volt. Egész nap nem unatkoztam, a madarak folyamatosan jöttek. Ha valaki nem próbálta még a fekvő lesből való fotózást, annak elmondom, hogy hihetetlenül fárasztó! A hátizom délutánra már olyan, mint a beton, és még fáj is. A nyakadat sem érzed, és legszívesebben csak lefelé néznél és összekunkorodnál, mint egy csiga. :) Na, nem panasz, csak érzékeltetni szeretném, hogy ez egy fárasztó sport! Laci természetesen már megint dolgozik! :(

Szarkalandolás

Hárman párban...

Légiveszély!

Azt hiszem, ez egy jobb landolós fotó

Vili, a mezei veréb

A csőrömön maradt a szotyi :)

Egerészleszállás a beszállóra

A nagy kedvenc: kerecsensólyom!

Megtisztelt egy forduló erejéig... Kicsit messze volt, mert nem volt fent az 1,4x.

Légitámadás indul!

Harc a kajáért

Nagy szél fújt és így sikerült a landolás a beszállóra

Úgy teleette magát, hogy kb. másfél órát üldögélt félrevonulva, mire magához tért. Én már aggódtam érte...

Na így sokkal kényelmesebb az ág. Mennyi esze van!

Zöldike minimál

A szél borzolta rendesen a séróját!

Kerecsen a közelben. Minden madár úgy fél tőle, hogy azt sem tudják, hova meneküljenek...

Zöldike hátulról

Egerészölyv

Anya és gyermeke

A nyílt területet csak nagy sebességgel hajlandók átszelni

A jó ebédhez nem volt nóta... Csendben kell lenni

A fény a lelke a fotózásnak

Az első havas nap: 2011. december havának 20. napja

Szerencsémre a karácsony előtti héten nem kellett dolgoznom, így csak azt figyeltem, mikor van jó fotósidő. Szerdán esett egy kis hó, hát irány a puszta! Laci már megint dolgozik! :(

Szarka-balerina

Húzzad csak!

Egerészölyv

Az a szúrós tekintet...!

Havas ágon ücsörög

Egerészölyv

Dolmányos varjú érkezése a beszállóra

Szép fehér lepel és micsoda madár!

És csak eszik és eszik...

A fotósok jól ismerik ezt a pózt!:)

A szarka farka tarkabarka

Egy fekete-fehér tündér

Egy közeli

Szegényt nagyon sajnáltam, valamilyen betegség lehet rajta, mert a bundája megkopott és szerintem vak is már; a szemét nem láttam pedig elég sokáig ott volt

Nekem adod vagy nem? Döntsd már el!